A tervezet szerint az illetékességi szabályok is módosulnának. A főszabály, mely szerint a csődeljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás, továbbra is változatlanul fennáll. Ám a jelenleg hatályos törvényszöveg még azt is tartalmazza, hogy ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A tervezet ezt a kiegészítő szabályt is fenntartaná azzal az eltéréssel, hogy ha az adós az új székhelyén nyújt be csődeljárás iránti kérelmet, a korábbi székhelye szerint illetékes bíróság függeszti fel az adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárást, amennyiben a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hozott elsőfokú végzést. A tervezet rendelkezik arról is, hogy a bíróságok elektronikus úton tájékoztatják egymást arról, hogy mely gazdálkodó szervezet nyújtott be náluk csődeljárás iránti kérelmet, és mely gazdálkodó szervezet ellen kezdeményeztek felszámolási eljárást.

Fontos változásként említendő, hogy a tervezet a csődeljárás során kötelezővé teszi a jogi képviseletet az adós részéről Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, melyhez a jelenleg hatályos törvény szerinti csatolandó iratok mellett csatolnia kellene munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot, valamint az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával.

Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ez a rendelkezés a tervezet szűkítő szabályai közé tartozik, ugyanis a jelenleg hatályos törvényszövegben a székhely szó nem szerepel.

Abban az esetben ha a bíróság hivatalból elutasítja a csődeljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet, fellebbezésre van lehetőség. A tervezet szerint a fellebbezés benyújtásának határideje 5 nap. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a bíróság megszünteti a csődeljárást akkor is, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak, vagy az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben. Ezzel szemben a tervezett törvényszöveg szerint a bíróság akkor szünteti meg a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-h) pontja szerinti okból hivatalból el kellett volna utasítania. Ilyen esetben a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg. A bíróság bírsággal sújthatja az adósi, illetve hitelezői kérelem benyújtóját abban az esetben, ha csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja, a hitelező pedig a 8. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja. Ez a bírság jelenleg 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedhet, de ezen a tervezet változtatna és 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő bírságot vezetne be.

Csődeljárás esetén nagyon fontos az, hogy az adós a hitelezőit értesítse a csődeljárás megindításáról. A hitelezők ugyanis erre válaszként jelenthetik be követeléseiket. A tervezet bővíti azon követelések körét melyeket ilyenkor még nem kell bejelenteni, ezek a követelések pedig: függő követelések, továbbá – a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve – az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igények, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség.

Az adósnak kötelessége továbbá, hogy a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra összehívja a hitelezőket és egyezségi tárgyalást tartson. Ez a 60 napos határidő kedvezményt nyújtana az adósnak, ugyanis a jelenleg hatályos törvényszöveg szerint csak 45 nap áll ugyanerre rendelkezésére.

A tárgyalások során jelenleg a szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 100 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek, míg a tervezet ezt 50 000 forintra csökkenti. Változásokról összességében az mondható el, hogy az adósra nézve szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a tervezet a megkövetelt iratokat tekintve, viszont a határidők hosszabbításával talán ez kompenzálásra kerül.