A felszámolási eljárás megindítása
A felszámolási eljárást az adós ellen indíthat, a hitelező a végelszámoló, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság. Az utóbbi két esetben a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el, fellebbezésnek nincs helye.
Ha a felszámolási eljárás az adós kérelmére indul meg, akkor az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát.( a kérelem benyújtását követően nyitott számlaszámokat is). Felszámolási eljárás lefolytatását akkor lehet kérni, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni.
Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját és az adós fizetésképtelenségének indoklását. A bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst. Az adósnak nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy a kérelemben foglaltakat elfogadja-e. Elismerése esetén, kérhet haladékot, és be kell jelentenie a számláit vezető pénzintézetek nevét és az ott vezetett számlák számát (később nyitottakat is) továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha nem nyilatkozik feltételezni kell, hogy fizetésképtelen.
A hitelező kezdeményezheti vagyonfelügyelő kirendelését a felszámolási eljárás megindítását megelőzően. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja, és vagyonfelügyelőt rendelhet ki, ha a kérelem előterjesztője valószínűsíteni tudja, hogy a tartozás rendezése veszélyben van, és követelésének a létrejöttét, nagyságát és esedékessé válását okirattal bizonyítani tudja, és a törvényben meghatározott vagyonfelügyelői díjat megfizeti. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
Ha az adós gazdálkodó szervezet, akkor vezetője a szervezet vagyonával csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával tehet jognyilatkozatot a felszámolási eljárás megindítását megelőzően. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Köteles tájékoztatni a bíróságot minden adósi jognyilatkozatról, amely a hitelezők kijátszására irányul, vagy amely egy hitelezőt előnyben részesít. Az adós köteles a felszámolási eljárás során együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel. Ha az adós cég vezetői e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A döntés attól függetlenül végrehajtható, hogy fellebbeztek-e vagy sem. A vagyonfelügyelő megbízatása addig tart, míg a felszámolás megkezdődik, vagy amíg meg nem szüntetik azt. Ha az adós megfelelő biztosítékot ad, akkor a vagyonfelügyelő megbízatása megszűnik. A hitelező csak alapos indokkal tagadhatja meg a biztosíték elfogadását. A vagyonfelügyelői díjat, ha a felszámolást lefolytatják az adósnak kell állnia, ellenkező esetben a hitelező kötelessége. Ha a hitelező alaptalanul kéri a vagyonfelügyelő kirendelését akkor az adós esetlegesen felmerülő káraiért is helytállni köteles. A vagyonfelügyelő a Ptk.-ban foglaltak szerint köteles helytállni az általa okozott károkért.
AZ ADÓS FIZETÉSKÉPTELENSÉGE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA SORÁN
Az adós fizetésképtelenségét a bíróság vizsgálja meg. Az adós kérelmére 30 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére a felszámolási eljárás megindítása előtt. A tartozás kiegyenlítése nem minősül a tartozás elismerésének. Ebben az esetben még polgári peres eljárásban vissza lehet követelni a jogtalanul szerzett hasznot. Lehetőség van az eljárás szünetelésére is, ha azt az adós és a hitelezők együttesen kérelmezik. A bíróság az adós felszámolási eljárását akkor rendeli el, ha az adós fizetésképtelenségét megállapítja. A felszámolás kezdő időpontja az a nap amelyen a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétették.
A bíróság az adóst akkor nyilvánítja fizetésképtelennek és a indítja meg a felszámolási eljárást, ha az tartozását szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. A fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett határidő még nem telt el. Az adós fizetésképtelensége akkor is megállapítható, ha az adós vagy a végelszámoló úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, vagy tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni. Ha az adós fizetésképtelenségét a bíróság nem tudja megállapítani, akkor az eljárást megszüntetik.
A bíróság végzésben jelöli ki a felszámolót a felszámolási eljárás elvégzésére. Felszámolónak a vagyonfelügyelő is kinevezhető. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámoló feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak!
A felszámolók névjegyzékébe törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet felvételt nyerni. A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni a felszámoló törvényben meghatározott adatait.
-->
