A felszámolási eljárás menete
A felszámolás menetében a felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, ütemezi a felszámolást, kérésre tájékoztatást ad. Hitelezői választmány esetén, meg kell szereznie annak a támogatását, mely egy évre szól. A felszámoló külön nyilvántartásba veszi a követeléseket. A nyilvántartásba vétel feltétele a hitelezői hozzájárulás fizetése a felszámolási eljárás menete során. A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.
A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ettől bizonyos esetekben a felszámolási eljárás során el lehet térni. Ha a felszámoló az értékesítés formáira vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, az általa megkötött adásvételi szerződést meg lehet támadni. Ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult bírósághoz fordulhat.
A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak a felszámolási eljárás menete során. A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni. Az árverésről árverési hirdetményt kell kiadni a Cégközlönyben. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi.
Az ingatlan felszámolási eljárás menetében szervezett árverésen történő értékesítése nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében. Az elővásárlásra jogosult a végleges vételár tekintetében nyilatkozhat, hogy meg kívánja-e venni a dolgot.
Ha a felszámolási eljárás menete során megfelelő mennyiségű pénz folyik be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. A tartalékon felüli pénzvagyon terhére a kielégítési sorrendben a jogos követelések kielégíthetőek a felszámolási eljárás során. Ezt a bíróságnak kell jóváhagynia.
A KÖVETELÉSEK KIELÉGÍTÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS SORÁN
A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni a felszámolás menetében. A felszámoló jogszabálysértése esetén a sérelmet szenvedő fél kifogással élhet. A bíróság a felszámolási eljárásban benyújtott ilyen kifogás felől soron kívül határoz. Elrendelheti a kifogásolt intézkedés felfüggesztését, ha a felek meghallgatására, vagy egyéb bizonyítási eljárásra van szükség. Ha a kifogás helytálló, a felszámoló intézkedését a bíróság megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen annak közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
A felszámoló a felszámolási eljárásban, annak befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.
A felszámoló a felszámolási eljárás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára terjed ki.
A felszámolási eljárás befejezése
A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező kifogásolhatja írásban a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat. Ebben az esetben a bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A kifogás elutasítása ellen nincs lehetőség fellebbezésre. Ha a felszámolási eljárás menete nem fejeződik be 2 év alatt, akkor a bíróság a be nem hajtott követeléseket, és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők közt a kielégítési sorrend szerint felosztja. Ha zálogjoggal terhelt vagyontárgy is van az értékesítetlen tárgyak közt, akkor azon a zálogjog megszűnik a bírósági végzési jogerőre emelkedésével. Ezen eljárás illetékmentes.
A gazdálkodó szervezet vagyonából a tartozásokat a felszámolási eljárásban törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni.
-->
